B orongós napok tűnjetek tova,
O kkal szomorú ne legyél soha!
L épteid kísérje töretlen szerencse,
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre!
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai,
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai!

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő,
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő!

É vek ha múltok, ha elszálltok napok,
V idámságot, örömet számolatlan adjatok!
E lfusson most az óévnek malac a,
T öbbé ne legyen senkinek panasza!

Nagyapánk ott ült szokott helyén a kandalló mellett, s olykor egy-egy bükkfahasábot vetett a sziporkázó tűzre. A szűzdohány füstje kék felhőbe burkolta pipázó alakját ott a nagyszoba végiben, s ezüstös szakállán olykor megcsillant a láng.
Mi gyermekek a mennyezetig érő, gyertyafényben izzó karácsonyfa körül álltunk elfogódottan és izgalomtól elmeredt szemmel, és sóvár pillantásokat vetve a karácsonyfa alatt fölhalmozott ajándékokra, hűségesen elénekeltük a Mennyből az angyal összes verseit.

Érdemes átgondolni....

Meglehetősen furcsa képlopási ügy tartotta lázban a közvéleményt és a rendőrséget 1983 novemberében. Egy éjszaka ugyanis a Szépművészeti Múzeumból lába kelt hét igen értékes, reneszánsz és barokk kori festménynek. A bűnügy hamar megoldódott, azóta szigorították a biztonsági intézkedéseket a múzeumban: a 2006-os Van Gogh-kiállításra felszerelt biztonsági kapu például 18 millió forintba került.

Éppen 28 éve történt az évszázad egyik legelképesztőbb hazai műkincslopása, amire ma is sokan úgy emlékeznek, mint egy képtelen mesére, ami a rendőrségnek köszönhetően szerencsésen végződött. A Szépművészeti Múzeumból 1983.

Késsel-villával

Valószínűleg bécsi hatásra egyre több édességet ettek. Többféle torta és tortácska készült, s pudingok, bélesek, édes kásák és rizsételek szerepeltek a korszak szakácskönyveiben. Kedvelték a rétest, amelyet a mai módon készítettek el, ám a palacsintát töltelék nélkül fogyasztották. Volt már fagylalt, azaz „édes nyalat” is, főleg gyümölcsízesítéssel.
Mit ittak? Vizet nemigen, általában bort, mivel olcsó volt és jó minőségű. Ürmössel kezdték, s minden fogás után másféle bor következett.

A paraszti konyha borsa

A XVIII. század étkezési kultúrájában döntő változást idézett elő az amerikai élelemnövények megjelenése. Azok ugyan nehezen honosodtak meg, lassan mégis beépültek a kor étkezési szokásaiba. A napraforgó első nyoma 1753-ban bukkant fel: egy kéziratos szakácskönyv nyújtott útmutatást ahhoz, hogyan kell belőle olajat készíteni. A burgonya Magyarországon az 1770-es években honosodott meg, s bár szakácskönyvi megjelenése ekkor még váratott magára, már egyre gyakrabban fogyasztották.

Török ízek és szokások

Az 1680-as években az akkori divat (akkori elnevezéssel: a nájmódi) a főzés és az étkezés dolgában is megjelent. A gyakori követjárások, a Bécs-csel való kapcsolattartás, a fejedelmi és főúri politikai látogatások az asztal körüli szokások változásait is felgyorsították. Kovács Sándor Iván irodalomtörténész szerint (akinek nevéhez régi magyar szakácskönyveink értékelése, szómagyarázata fűződik): „A XVI–XVII. század fordulóján már tisztán kirajzolódott: hol és milyen környezetben beszélhetünk a gasztronómiai kultúra virágzásáról az erdélyi fejedelmek és a magyarországi főurak udvaraiban.” Híressé vált egy XVII.

A XVI. századi Szakács Tudomány szerint „Az mesterek mellé asztalosok kellenek, az kik tudjanak az testállás faragásához is, hogy ha az mester mondja, hogy elefánt formát, avagy unikornist, vagy griff formát ... az mit az mester mond. Ehhez lakatos is kell, ostya sütő deákok ... Egy vagy két képíró is legyen, kik az étkeket avagy az szakács csinálmányokat aranyozzák...” A barokk időszakában járunk.

Míg Erdély sokáig őrzője maradt a reneszánsz hagyományoknak, addig a királyi Magyarországon egyre inkább a barokk vált uralkodó stílussá.

AZ IGAZSÁG NAPJA! MINDEN MEGGYILKOLT ÁLLATÉRT!  A LÓGYILKOS PERE 2. FORDULÓ 

 MEGHÍVÓ + SAJTÓMEGHÍVÓ !  2011. Szeptember 09.. reggel 9.00 órakor BUDAÖRSÖN a Koszorú u 2. szám alatti bíróságon lesz a LÓGYILKOS PERÉNEK 2. FORDULÓJA.  GYÜLEKEZŐ: 8.30 órától

A 2011. júniusi tárgyalás első köre több száz állatvédő és a teljes magyar média jelenlétében zajlott.

A több órás nyílt tárgyalás mégsem vezetett ítélethez, mert a bíróság – vélhetően tekintettel a nagyérdeklődésre – elnapolta azt.

 Az országos tisztifőorvos III. fokú hőségriadót adott ki július 8-tól kezdve, s azóta, ha ingadozó mértékben is, egyfolytában tart a kegyetlen meleg.

 Megdőlt a budapesti, majd az országos napi melegrekord. Július 9-én, szombaton az 1927-ben Szegeden mért 37,8 foknál magasabb, 37,9-es értéket mértek. Vasárnap délutánra még rosszabb lett a helyzet. Újpesten volt az országban a legmelegebb, 38,5 fok. (Az eddigi csúcsot, 37,8 Celsiust 72 évvel ezelőtt, Szegeden regisztrálták.) A napon pedig jóval 40 fölé kúszott a hőmérőben a jelzőfolyadék.