Kányádi Sándor:
Csendes pohárköszöntő újév reggelén


Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.

Giovanni Battista Pergolesi (Jesi, 1710. január 4. – Pozzuoli, 1736. március 16.) olasz zeneszerző, hegedű- és orgonaművész.

Élete 

Giovanni Battista Draghi (más iratok szerint Drago) a Marche tartományban, Ancona közelében fekvő Jesi városban született 1711. január 4-én. A ’’Pergolesi’’ eredetileg a Pergola településről Jesibe költözött nagyapja (név szerint Francesco) ragadványneve volt, de idővel ez vált családi névvé. Giovanni Battista zenei tanulmányait (orgona, hegedű) szülővárosában kezdte, majd tehetségének és püspöki mecénása támogatásának köszönhetően 1725-ben a nápolyi Conservatorio dei Poveri di Gesù Cristóba került, itt rövidesen ismert fiúszoprán énekes volt.

 

A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet.

A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun megye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön.

Régizenei koncertekkel, ének- és hangszeres kurzusokkal Reneszánsz és barokk hét kezdődött vasárnap Győrött.

 

A nyitókoncerten az Excanto együttes barokk muzsikát szólaltatott meg Kállay Gábor művészeti vezetésével a Győr közeli Vámosszabadi Mindenszentek templomában. Két nappal később a Tercina együttes 16-18. századi szerzők műveivel vendégszerepel a győri Xántus János Múzeum dísztermében. Majd a Musica Profana együttes a Kájoni Kódex elnevezésű 17.

Az a bizonyos 1%

 

A legtöbb menhely és állatotthon kisebb adományoktól eltekintve kizárólag abból kell, hogy fenntartsa magát,  hogy a támogatók adójuk 1%-át felajánlják a menhely működtetésére.

Bármilyen hihetetlen, még mindig csak az adózók fele nyilatkozik adója 1%-ról. Ez azért is furcsa, mert az adózónak nem kerül ez a támogatási lehetőség semmibe sem - hiszen ezt az összeget amúgy is befizeti az államkasszába -, annak a szervezetnek, amelyiket viszont ezzel támogathatna, annak gyakran a működéshez szükséges alapvető feltételeket biztosíthatná.

Egy kitűnő programsorozat, a család aprajának nagyjának. A témát, a felkészülést komolyan vesszük, ám a hangulat oldott, és kötetlen. Felnőtteket is várunk!

 

 

 

A madarakat folyamatosan etessük, aki eddig nem tette, most is elkezdheti, de csak akkor szabad felhagyni vele, ha már kitavaszodott, és van élelem a természetben is! ( az egy helyre szokott madarak az élelemforrás elapadása után nem tudnak maguknak elég gyorsan új helyet keresni, így éhenpusztulhatnak.)

Cinkéknek a készen kapható, hálóban lévő magokkal teli faggyúgömb, etetőbe aprómag, vegyesen, napraforgó az ideális. A gerléknek és a galamboknak búza, napraforgó, kukorica a megfelelő, rigók, varjak, szarkák, mátyás madár szívesen fogyaszt pl túrót.

Mária Terézia kedvenc ételei - a fáma szerint - : kappan leves, roston sült hal, fahéjas-mézes sült alma, pölöskei muskotályos bor - ezt ehette, ihatta Mária Terézia és családja 1764. augusztusi váci látogatása idején.

A korábban megrendezett Váci Világi Vigalom idején az úgynevezett főúri barokk menüt, Mária Terézia kedvelt ételeit bárki végigehette.

 

Mária Terézia kedvelte a tokaji borokat, a csokoládét, az aszalt és friss gyümölcsöket, a mandulás, mézes, fűszeres süteményeket

A fentiekből kiindulva, és a barokk kor sajátosságait, korstílusát, szakácskönyveket, történelmi leírásokat, tanulmányokat, a XVIII.